Gyümölcsök

Cserje vagy kis fa, mely erőteljes ágrendszert fejleszt. Fiatal hajtásai még zöldek, azonban az egyéves hajtások már szürkésbarna színűek. Viaszos zöld színű levelei kemény tapintásúak és enyhén fogazottak. Rövid levélnyele keskeny, levélke nem található rajta. Vesszőin gyakran találhatunk tövisszer képződményt. A levelek hónaljában figyelhetők meg az egyesével vagy többesével álló virágok, melyek nagyok, fehérek, bár a sziromleveleken gyakran fordulnak elő lilás elszíneződések. A gyümölcsök alakja hosszúkás, de vannak gömbölydedebb típusok is, fajtától függő. A termés színe kezdetben zöld, majd idővel megsárgul. A gyümölcshéjban olajmirigyek találhatók, így illóolajban gazdag a gyümölcs. Termésháza többrekeszes, általában sok mag képződik a gyümölcshúsban. Magjai fehéressárga színűek és egyik oldalukon elvékonyodóak.

Vad ősei a Himalája környékéről származnak, azonban a mai típust a középkorban ismertük meg, s nagy valószínűséggel a rómaiak kísérletezték ki. Szeptember végétől a török, novembertől a spanyol citrom is megjelenik a piacon. Alapvető különbség a héj vastagsága, ezáltal a török citrom lényegesen jobban bírja a gyűrődést. Május közepén jelennek meg a Dél-Afrikából származó termések, amit a nyár folyamán az argentín citrom vált fel. 

Nagy mennyiségben tartalmaz folsavat, limonént és kiemelkedően nagy mennyiségben C vitamint.

Kedvező hatással van az allergiás betegségekre, az asztmára, szív és érrendszeri problémákra, és a szürkehályogra. Magas C vitamin tartalma végett megfázás ellen is kitűnő orvosság. Napi egy citromból csavart lé fogyasztása sikeresen tartja szinten az emberi szervezet PH szintjét.

Számos országban avokádó vagy mandula olajjal keverve használják hajhullás, illetve korpásodás ellen. A nyers, zölden szedett citromot etiléngáz használatával sárgítják, ezt a folyamatot hívja a szakzsargon "sütés"-nek. A török citromból hosszirányú vágással több levet lehet kinyerni