Vastag karógyökere van. Levelei hosszú nyelűek. A levéllemez alakja fajtafüggő, lehet kerek, szív, vese alakú, 3 vagy 5 szögű. Tagoltság szerint is igen eltérő: lehet ép élű, karéjos, öblös, a széle pedig sima vagy fogazott. Hím, nős és hímnős virágok is találhatók rajta. Termése kabaktermés, alakja többnyire gömb, lapított gömb formájú.. Felülete változékony, a héj és a húsrész között nincs éles határ, fokozatos megy át egyikből a másikba. A héj vastagságából következtethetünk a sárgadinnye érettségi állapotára. Húsa kemény, édes, magas cukortartalmú. A narancssárga húsú sárgadinnyéket összefoglaló néven kantalupféléknek hívják.
Indiából származik, de mára az egész világon elterjedt. A hazai termés általában június végétől októberig tart. Ezt követően Dél és Közép-Amerikából érkező szállítmányok teszik lehetővé télen a sárgadinnyefogyasztást Európában. Április tájékán spanyol és olasz területről származó gyümölcsök kaphatóak.
Magas a béta karotin, C vitamin, kálium, likopin, pektin, illetve zeaxantin tartalma. A sárgadinnyének magasabb a C vitamin tartalma, mint a görögdinnyének.
Véd bizonyos rákos megbetegedések, látásvesztés ellen. Immunerősítő hatása kimagasló. Csökkenti a magas vérnyomás kialakulását, a stroke és a szívinfarktus kockázatát, a koleszterin szintet. A zeaxantin a szem ideghártyájának az alkotóeleme, ezáltal védi a szemet az ultraibolya sugaraktól.
Bizonyos ázsiai országokban a sárgadinnye magját is elrágcsálják, általában egy teaszertartás keretein belül szolgálják fel a tea mellé, mint csemegét. Bár a sárgadinnye gyümölcsként van nyilvántartva, valójában zöldségféle.
